ékszerek címkéhez tartozó bejegyzések

Ékszervásárlási tippek

Általánosságban:

Az arany ára 12 éven át folyamatosan emelkedett, az utóbbi két évben csökkent valamelyest. Ha fontos nekünk az ár, figyeljünk oda mikor és hol veszünk ékszert, ez vonatkozik külföldre is! Figyelj az akciókra! Mindig lehet találni, akár egy boltban, akár egy web felületen keressük a nekünk valót! Figyeljünk arra is, hogy kinek vesszük, egyáltalán mennyire szereti a „csecse-becséket”?

Érdemes tájékozódni, milyen az ő stílusa, mit szeret, egyáltalán nem fém érzékeny-e? Sőt! Egy újabb weboldal lehetőséget kínál, hogy otthonról felpróbálhatjuk a választott ékszereket! Csak egy web kamera kell hozzá.

Augmented Reality, magyarul kiterjesztett valóság a neve, ami lehetségessé teszi ez az újdonságot. Nagyon egyszerűen leírva, a kamera által érzékelt képre rávetíti azt az információt/ékszert/, a képernyőn olyan hatást kelt, mintha tényleg ott lenne. Érdemes kipróbálni!

A karikagyűrű:

Ékszervásárlási tippekNem árt tájékozódni, mielőtt karika gyűrű vásárlásba kezdünk Néhány kényelmetlen dologtól kíméljük meg magunkat, ha odafigyelünk az apróságokra. Első tipp, hogy érdemes jól körülnézni mind a boltokban, mind az interneten, hiszen a különbség kétszeres is lehet! Ne vegyük meg az ékszert az első adandó alkalommal, ha már rászánjuk magunkat!

Vigyük be a megunt aranyunkat, hiszen beszámítják, vagy tegyük fel az internetre, mivel ott használt bolti áron is el lehet adni! Nem érdemes zálogházba bevinni, csak törtarany értékben számolják be, kb.: a vásárolt érték harmadáért. Mivel az ember ritkán vesz ilyesmit, érdemes elgondolkodni a gravírozáson, ugyanis nem kerül sokba, viszont örök emléket kaphatunk!

A mattírozott felületek nem időállóak, de az ékszerészek vissza tudják állítani, de ezt kérdezzük meg lehetséges-e, mert függ a rajta lévő mintától! Érdemes ródimuzoni a gyűrűt! Igaz, néhány évente újra kell csináltatni, de gyönyörű, csillogó hatást kelt.

Fontos a méret is.

A szélesebbek nagyon könnyen felcsúsznak az újra, viszont annál nehezebben jönnek le, érdemes ezekből egy számmal nagyobbat választani, sok kényelmetlenségtől megszabadulhat az ember. Aki hajlamos a hízásra, érdemes inkább olyan gyűrűben gondolkodni, melyet később lehet igazítani. Itt fontos, hogy milyen a minta. Vásárláskor mindig ellenőrizd a minőséget! A gyűrűn belül ott kell lennie a minőségi védjegynek.

Aki esetleg nem jártas az ékszer vásárlásban, mindig savval ellenőrzik az arany eredetiségét/hogy igazi-e/. Ez nyomot hagy, de radírral könnyen leszedhető. Aki nem ódzkodik tőle, lehet venni használt ékszert is a legtöbb boltban, melyek olcsóbbak, de ugyanolyan szépek és ugyanazon értékűek, a különbség csak annyi, hogy más valaki már viselte őket.

Az ékszerek története

Az ékszerek, avagy az ékszerkészítés egyidős az emberiséggel. Mára már furcsának hangzik, de előbb voltak ékszereink, mint ruháink. Sokkal fontosabbnak tartották ezeket a díszeket, mint a ruhát. Mondhatni: a ruha még nem jött be a divatba. Már az akkori emberek is adtak magukra, sokat jelentett nekik viseletük, persze nem volt olyan kifinomult és esztétikus, mint a maiak.

Természetesen nem aranyról beszélek, hanem csontokról, kifaragott fákról stb. Kötelekre felfűzték a szebbnél szebb köveket, egyesek csiszoltak, faragtak rajta. Pont ugyanúgy hordták, mint a mai emberek: nyakukon, derekukon, csuklójukon. Meglepő módon, ékszerek mindig is jelen voltak az ember történelmében, minden korszakában, minden kultúrájában. A jelenleg használt formában időszámításunk előtt már 2000 évvel is jellemző volt. Az egyiptomiakra a síkserűség és szimmetria volt jellemző.

Nem csak aranyból, vagy ezüstből, hanem porcelánokból, üvegekből is készítettek gyönyörű díszeket. Érdekes módon, hamar kidolgozták az ékszerkészítés mesterségét. Krisztus születéséig sokat változott a technika, a divat, de a trendek nem: karkötők, nyakláncok, fejdíszek ékesítetté viselőjüket. Annak idején nem egyszerű csecsebecsék voltak. Ezzel kifejezték rangjukat, pozíciójukat. A legtöbb munkánál természetesen fellelhető a mitológiából jól ismert természeti világ, mint a kígyó vagy a keselyű. Gyakran használtak érdekes geometriai formákat, írásjegyeket is.

Milyen technikájuk volt? Már akkor ismerték az öntést, cizellálást, vésést. Ezeket mind a mai napig használjuk. Sokkal fejlettebbek voltak a keleti népeknél, akik még akkor is faágakat meg kavicsokat viseltek. Persze a görögökre is hatással voltak. A kezdetek kezdetén csak a nők viselték a smukkokat és nagyon sok egyiptomi motívum volt felfedezhető rajtuk. Ezeket később lassacskán felváltotta az ő kultúrájuk és történelmük, valamint építészetük remekei. Majd kezdtek elterjedni az alakos formák, amikben a görögök egyedülállóak voltak a világon. A görögök imádták a gyűrűket, koronákat, hajékeket, tűket, fülbevalókat. Később kiegészítették tudományukat nyakláncokkal, nyakékekkel, medálokkal. Amiben még különböztek az egyiptomiaktól, az, hogy mérnöki precizitással, aprólékosan kidolgozott pompás ékszereket készítettek.

Az etruszk ékszereket is gyakran viselték, pedig nem volt olyan részlet gazdagon elkészítve, mint az övéik. Ebből már látható, hogy az etruszk ékszereket már tömegesen gyártották. Kezdett eltűnni az egyediség, a művésziesség, nem csiszolták meg a köveket, nem formálták az aranyakat. Sajnos, egyiptomi ékszerek alig maradtak fent, szemben a göröggel.
Bizánc: keveredett a római és a keleti hagyomány. Érdekes, hogy az élink színű zománcokat drágakövekkel díszítették. A bizánciak kezdték el az öltözködést összehozni az ékszerekkel. Megszülettek az első ruhaékszerek. Fő motívum a vallás és a kereszt volt.

A díszek, ékszerek készítése a 15. századig nem hozott sok változást, de a 16 századtól már kiemelt szerepet szántak ezen iparágnak. Az arany harmadlagos lett. Az első helyen a zománc, a másodikon a drágakő szerepelt. A leggyakoribbak a láncok és násfák lettek. Aztán jött a17. század, ahol a reneszánsz kezdett visszaszorulni, így kevésbé voltak divatosak művésziesen kidolgozott részletesség és gazdagság. Kezdték a minőségbe fektetni a hangsúlyt. Már nem voltak olyan élénkek és változatosak. Aztán jött a gyémánt ékszer. Az ötvösmunka eltűnt, a foglalatokat már ezüstből készítették. Megjelentek a hideg, merev mértani formák. XV. Lajos korában a rokokó lett a legújabb módi.

Az ékszerek finom kagylós, lombdíszek voltak, mellyel meghódította az embereket. Újra megjelent a finom részlet gazdag művészi munkára való kereslet. Később a 18. valamit a 19. században nem születtek újfajta alkotások, megközelítések, az elődeikből táplálkozott a szakma. Ennek egyik oka, hogy megjelent a tömeggyártás, ami sablonos „műveket” hozott létre, eltűnt az egyediség. A németek a 19. század közepétől megpróbálták ellensúlyozni, több-kevesebb sikerrel. Sajnos ezek a szecessziós szárnycsapkodások csak ideig-óráig működtek. Az általunk ismert 20. századi ékszerek ismét az egyszerű és modern formákat vette föl.

Ha az ékszereket jobban szemügyre vesszük manapság, a gyártók az egyensúlyra próbálnak meg fókuszálni, így a természetesség és letisztultság hatását próbálják ellensúlyozni. A gyémánt, az arany, az ezüst, a fehér arany a legnagyobb divat, bár az ezüstékszerek sem ritkák. Én személy szerint azt remélem, hogy hamarosan újra megjelenik az egyediségre való igény és nem az egyszerű, olcsó megoldások maradnak fenn.

Érdekességek a drágakövekről

A drágakövek természetes keletkezésű ásványok. Az ékszekeret kedvelő emberek különösen kedvelik, és szívesen ékesítik vele nyakláncukat, gyűrűjüket vagy karpereceiket. Nemcsak szépek és ritkák, de időállóak is! Leginkább szervetlen eredetűek, de van néhány biogén kő is, mint a borostyán vagy korall.

Ametiszt: a lila rengeteg árnyalatában felfedezhető, egészen a világos ibolyaszíntől kezdve a sötét kékesliláig. Sokszor nem egységes a színárnyalata, általában világosabb vagy sötétebb színek is felfedezhetőek benne, sőt a napfény se tesz jót neki, kifakulhat. Érdekessége, hogy melegítés hatására változtatja a színét. Több hibája ellenére a legkedveltebb kő a kvarcváltozatok között.

Ónix: gyönyörű, fekete színű kalcedon. A legtöbb esetben szürkés vagy áttetsző ereket lehet rajta felfedezni. Nagyon dekoratív ékszereket készítenek a fekete-fehér sávozású ónix-achátokból. Az ónix a legértékesebb kalcedon változat.

Gránátcsoport: szilikáttartalmú, szabályos kristályrendszerű ásványcsoport, de csak féldrágakőnek minősülő ásvány. Nevét onnan kapta, hogy rendszerint legömbölyített vagy kerek formában található. Nagy népszerűségnek örvend, sok színben megtalálható, így bárki megtalálhatja a neki tetszőt.

Topáz: egy ismert név. A szilikátásványok közé tartozik. Leginkább sárga színben pompázik, néhol előfordul kékes és rózsaszínű változat is. Tiszta és átlátszó kőzet. Több árnyalata van. Azonban itt is felfedezhető, drágakőnek nem alkalmas fajta, átlátszatlan ásvány.

Zafír: talán be se kell mutatnom, mivel minden drágakőnek minősülő korundot, amely nem vörös színű/ más néven rubin/, egyszerűen zafírnak neveznek. Ennek a drágakőnek is több színárnyalata van, de a legritkább és egyben legértékesebb a tiszta mélykék. A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány, ezért tartós és ellenálló anyag, fénytörése erős.

Gyémánt: mindenki ismeri, hiszen a legjelentősebb drágakő. A legkeményebb ásvány, ami a természetben megtalálható /Olyan kemény, hogy csak saját porával csiszolható/. Átlátszósága és fénytörése vitathatatlanul tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Az egyetlen drágakő, mely egyetlen elemből /szénatomból/ áll.

Értéke viszont változó. Függ a mérettől, minőségtől, színtől, tisztaságtól és persze a csiszolástól. Egy csiszolatlan gyémánt 8-10-e a csiszolténak. A gyémántok értékét karátban mérik. A legnagyobb ismert követ egy 3106 karátős kőből csiszolt 530,2 karátos Afrika nagy csillaga néven a brit koronaékszereket ékesíti. Ismert gyémántimitáció a cirkon, melynek tulajdonságait mesterségesen feljavítják.

Bizsuk – amit tudni szerettél volna, de nem merted megkérdezni!

Mit jut az embernek eszébe elsőként a bizsuról? Nekem nem éppen pozitív. Mi az igazi jelentése? Ékszerutánzat, divatékszer, ékesség, fityegő, csecsebecse, mütyür/ke. Ez a francia elnevezés /biju/ Gabrielle Chanelhez köthető, aki 1920-as években bizsukat használt a divatbemutatóin.

Lassan megszűnt a bizsukkal kapcsolatos negatív előítélet, majd divatba jött. A bizsuk nem tartalmaznak sem nemesfémeket /arany, ezüst, platina, palládium/, sem drágaköveket / zafír, gyöngy, korall, gyémánt stb./ A 20. századvégén már bármilyen anyagból készülhettek és már nem  „ciki” a viselésük.

Ma már divattá vált, sőt, van aki inkább jobban szereti ezt mint a valódit. Olcsó és tartós ékszer. A bizsu sokkal színesebb, változatosabb elérhető test vagy ruha ékszer, mint a valódiak, ezért nagyon népszerűek. Főleg a diákok körében, akik igen merész, polgárpukkasztó, rémisztő/ pl.: koponya/ díszeket aggatnak magukra. Immár a férfiak/fiúk is elkezdtek fülbevalót viselni, a nyaklánc pedig teljesen természetes. Persze ugyanúgy, mint a ruhákban, vannak női, férfi és unisex bizsuk is. Mivel a bizsu olcsó, óriási választékkal rendelkezik, sőt még egyedileg is megrendelhető, bármilyen anyagból, nem fog egyhamar lekerülni a polcokról, még nagyon sokáig az emberek kedvence marad. Vannak bizsu márkák is /jelenleg 11 márka van Magyarországon/.

Mivel nem olyan kemény, ellenálló anyagból készülnek, könnyen kikezdik a különféle vegyszerek. A legegyszerűbb egy szappanos vízben megáztatni, majd puha törlőkendővel óvatosan megtörölgetni. Nem érheti gyakran víz, jobb ha csak alkalmakra vesszük fel. Nagyon kell rájuk vigyázni, ne ömlesszük be a többi bizsuhoz, mert kikezdik egymás anyagát, lepattan róluk a festék, főleg, ha vékonyan van bevonva arannyal vagy ezüsttel. Egy bizsu nagyon szép lehet, igazi szetteket lehet vásárolni, káprázatos utánzatokat gyártanak. Aki nem ért hozzá, még el is hinné, hogy igazi medált vagy nyakláncot visel az illető.

Persze mint mindig, a bizsunak is követni kell a kort, ezért egy cég adattároló bizsut dobott a piacra 32 GB-os memóriával. Kettő az egyben, kiváló ötlet. Jó kis kulcstartó lett belőle.

A bizsuk annyira népszerűek, hogy egyre több butik nyílik a felkapottabb helyeken is. Ilyen például a Váci utca vagy említhetném a legtöbb plázát / de lehet már mindegyikben van egy/.

A bizsuk változatossága, egyedisége, pompája még öltöztet is. Szinte nem is a ruhához kell venni a bizsut, hanem a bizsuhoz a ruhát. Aki szereti ezeket az ékszereket, bőven válogathat magának, rengeteg van, még külföldi weboldalakról is, amik könnyen elérhetőek Magyarországon. Úgy néz ki a bizsut egyelőre lehetetlen háttérbe szorítani, töretlen népszerűségnek örvend a következő években vagy akár évtizedekben is örülhetünk neki.