vidék címkéhez tartozó bejegyzések

A Csíksomlyói búcsú a legkedveltebb zarándokhely

A zarándokút régen is és ma is a megtisztulásról és a megbocsátásról szólt és szól ma is. Egy hívő személy zarándoklata bizonyítékként szolgál hitének mélységéről, melyet imádott Jézusának, Jézus Szent Anyjának, Krisztusnak kínál fel a lelkében.

Zarándokútra sarkallhat a hála érzése is – a csíksomlyói búcsún nagyon sok hívő nem csak hitének megerősítését kapja, hanem háláját is kifejezi Szűz Máriának a csodatéteményéért.

A búcsúval kapcsolatos mondák szerint nagyon sok csodatétel kapcsolható a Szent Helyhez: gyógyíthatatlan betegek épültek fel betegségeikből, gyermekáldásért imádkozó zarándokló házaspárnak született gyermeke, miközben az orvosok lemondtak a természetes úton történő fogantatásról. Ezekért a csodatéteményekért hálát adó hívők márványtáblákat helyeztek el a Salvator – kápolna falán – többségük eredeti állapotban most is látható.

A csíksomlyói zarándokút igazi megpróbáltatás egy hívő, vagy csupán egy látogató számára is. A Jézus-hágó meredeken felfelé ívelő kaptatója nemcsak fizikai erőpróbát jelent, az út végén a lelki megbékélést találhatja meg a zarándokló.

Ezen a Szent Helyen nincs televízió, nincs rádió, csak a hívőtársak vannak, akárhonnan is érkeztek.

Egymás mellett elfér a magyar, a német, a székely, a román, és még sok más nemzetiséghez tartozó személy, akiket együtt egy cél vezérel: részt vegyenek a pünkösdi búcsún, imádják Máriát és Krisztust. Itt nincsenek ellentétek, nincsenek faji, nemi különbségek: csak Mária-imádat van, a hitben való elmélyülés van, a hála van, a megbocsátás van.

Igazi vallásos esemény

Mára a csíksomlyói búcsú egy hatalmas, világot átöleli társadalmi-vallási eseménnyé nőtte ki magát, holott alig húsz évvel ezelőtt még tiltott eseményként tartotta számon az akkori román politika.

Mint történelmét tekintve ismertté vált, az akkori politikai nézet megtagadta Isten létezését, és ezen az alapon a csíksomlyói búcsú megtagadottá vált. Az akkori vezetés mindent el is követett, hogy a búcsút megzavarja: motorversenyeket rendeztek a Szent Hegyen, börtönbe zárták azokat a vallási vezetőket, akik valamilyen módon mégis szervezkedtek a búcsú megtartása érdekében.

Ma már több százezres tömeget érint és érdekli az egyház igéje, a Mária felé irányuló szeretet kinyilvánítása. De nem csak a pünkösdi búcsú idejére érkeznek zarándokok, hanem év szinte minden napján is. Egy felgyógyult beteg családtag, esetleg egy régóta vágyott babaáldás iránti hálának kinyilvánítása is megadja azt az indíttatást, mikor is a Szent Helyre látogat a zarándok.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú minden évben, így 2014-ben is megadott forgatókönyv szerint zajlik, de minden búcsúnak vannak olyan programjai, melyek ősi hagyományokon nyugodva a mai napig élnek. Ilyen a Szent Hely kápolnáiban történő virrasztás, a pünkösdi napfelkelte megtekintése, a közös imádkozások és a körmenet.

Minden évben megtelik a Somlyói-hegy emberekkel, mára már egy talpalatnyi helyet sem lehet találni a rengeteg zarándok között. Érkeznek busszal, vonattal, az elszántabbak gyalog vagy kerékpárral tekernek át a bolygón. Nem ritka, hogy a zarándok gyalog teszi meg az utat hazájától – az egyik nevezetes zarándokút Új-Zélandtól eredt – Csíksomlyóig: az út alatt levetkőzi anyagi javainak fontossága iránti nézeteit, átértékeli az emberi kapcsolatait, felkészül lelkileg a bűnbánatra és a feloldozásra.

A búcsú végére minden látogató megkapja azt, amire vágyott: lelki békét, életre szóló élményt, és a vágyat, hogy jövőre visszatérjen.

Zalakaros látványosságai – A csömödéri erdei vasút és a zalakarosi erdők

Habár Zalakaros önmagában is képes annyi programmal és szórakozással kecsegtetni a turisták számára, hogy akár heteken át ne unatkozzunk, de amennyiben már több ízben járnánk az üdülővárosban, netán korábban beleszerettünk a göcseji táj szépségeibe és szeretnénk egy kicsit alaposabban is felfedezni a környéket, abban az esetben érdemes körülnézni a város határain kívül is.

Erre az egyik legjobb megoldás a csömödéri erdei vasút, amely szó szerint egész Göcsejt behálózza, így Lenti, Csömödér és Kistolmács között közlekedik.

Az eredeti vasúthálózat a göcseji tájegység egyik legnagyobb különbsége, a személyszállító vonatok ugyanis mintegy 32 kilométer hosszan kötik össze a térség legismertebb kirándulóhelyeit.

A csömödéri erdei vasútvonal segítségével így a csömödéri horgásztavaktól kezdve a zajdai erdőségeken át Lenti rendezett városát is megcsodálhatjuk. A vasútvonalhoz ráadásul rengeteg kerékpáros és gyalogos turistaútvonal is csatlakozik, így amennyiben úgy döntünk, hogy csak egy részét szeretnénk látni a vasútvonal melletti nevezetességekből – így például a fentiek mellett a bázakerettyei termálfürdőből vagy a kistolmácsi szabadidőközpontból –, akkor elindulhatunk két keréken vagy gyalogszerrel is, hogy megismerjük a zalai dombság csodálatos tájegységét. Folytatás

Hálózat és Párbeszéd

Az olvasás, a beszélgetés összeköt. Az írás, a véleménycsere közösségbe szervez. Nemcsak az írás szerzőjével, hanem azokkal is, akik szintén olvassák a szöveget. Ugyanazt, amit én, amit te, amit ő, amit ők. Figyelünk egymásra, figyeljük a másik gondolatmenetét, szókincsét. Bővül szemhatárunk, gondolkodásunk köre. Beépítjük a használhatónak vélt ismereteket a magunk tárházába, hozzáfűzünk megjegyzéseket a magunk tapasztalataiból. A jó tapasztalatokból. Mert valahol minden tapasztalat „jó tapasztalat”. Hasznos. És ha erőnk van hozzá: közöljük a másikkal.

Az íróval, vagy azokkal, akik szintén olvassák a „szöveget”. A másik gondolat-nyomait. Csiszoljuk a magunk gondolkodáskészségét, lelki békét szerzünk egymásnak, mintha csak a Balaton partján ülnénk a Malagarden-ben. Mert ebben a mai világban nem csak az ismeretek mind szélesebb körére van szükségünk, hanem a gondolkodásra is. Akár hangosan, társaságban, akár otthon. Magunkban. Hogy értsük azt, mi köröttünk történik. A világban, legszűkebb pátriánkban…

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor

Mi más egy emberek létrehozta hálózat célja?

Így a nemzeti vidéki hálózaté? Összekötni embereket, akik ugyanarról a korkérdésről gondolkodnak, tapasztalatot cserélnek. Párbeszédbe szerveződnek. Konferenciák, magántalálkozók vidéken, akár a Tisza partján, akár a a szépséges siófoki hotel ölelő karjaiban megpihenve, akár Szerencsen a Cukorgyár romjai mellett. És levelezés keretében. Mert a szavak, mondatok leírása, majd végiggondolása: elküldjem-e másnak – a felelősségvállalásra is nevel. Erről is elfeledkezünk ma, mikor már túl vagyunk afeletti örömünkben, hogy „mindent kimondhatunk”, hogy „jól megmondhatjuk”, hogy szinte mindent megtehetünk. Ma már arra is figyelni kell: mi lesz mondataink, kinyilvánított indulataink következménye, mi lesz tetteink következménye. A „felelősség” korának kell eljönnie. Amikor a mindent-megtehetés, a mindent-kimondás szabadsága párosul a felelősségvállalás magatartásával.

Párbeszéd a vidékért, Zalakarosért, Siófokért, vagy bármilyen településért.

Emberek szövetkezése: a vidék értékeinek érvényre juttatásáért. Magukat másokkal összekötő emberek szövetkezése. Ismereteink bővítésére, gondolataink formálására. Ismereteink cseréjére, kölcsönös formálására. Ezért alapítottuk a Párbeszéd a vidékért mozgalmat 2005-ben és ezért alapítottunk egyesületet 2007-ben. És ezért vállaltuk, hogy részt veszünk az európai nemzeti vidéki hálózatok hazai megszervezésében. Ezért indítjuk most, 2008-ban a Párbeszéd a vidékért honlapot. (Majd ugyanilyen címen folyóiratot, könyvsorozatot.)

Történészként úgy látjuk: az európai kultúrát végül is a folytonos véleménycsere, a beszélgetés, véleménycsere és vélemény-hagyományozás emelte magasra. Merthogy hiszem: a másik véleménye a magaméhoz hasonlóan fontos, az elődeim tapasztalata talán még az enyémnél is fontosabb. Része vagyok és eredménye vagyok, maradok a közösségnek. Neveltetésemben, szokásaimban, gondolkodáskészségemben, szavaimban, tetteimben. Ez szülte a klasszikus európai harmincegynéhány betűs írást, amely a legtökéletesebb írásos eszköznek bizonyult a hagyományőrzésre és véleménycserére. Ez szülte a klasszikus görög Agorát, a fórumot, ahol minden polgár elmondhatta véleményét. Ahol mindenki igényelte a másiktól, hogy beszéljen, hogy kérdései, gondolatai legyenek… Ez a klasszikus európai felfogás szakadozni látszott az elmúlt félévszázadban. Lejáratták a politikai hadjáratokra szerveződött „hivatalos” propagandakampányok. Lejáratták az üzleti célú hirdetések. Lassan befogjuk fülünket, behunyjuk szemünket. Hagyjanak békén a politikai és a tárgyi áruikkal házalók… Folytatás